Kb. 30 éves koromig azt ettem, amit akartam (értsd fél oldal szalonna vacsorára kenyérrel), a súlyom 50 kiló körül kószált.
Aztán jött két gyerek, 5 évnyi tespedés itthon, "amit meghagyott a gyerek, azt bekapom", "kell az energia, hogy legyen tej", "ugyan, én bármit ehetek, nem hízok"...és 72 kiló lettem.
Többnyire rém udvariasan nem hiszik el, hogy valóban annyi vagyok, mert bojlertestem van, ergo a plusz 20 kiló legalább fele a melleimen és a hasamon van; a lábamat sátoros ünnepekre már többen kölcsön akarták kérni :)).
És itt kezdődik a problémám. Simán ellennék én a 40-es nadrágmérettel, ha nem lenne hozzá 112 centis mellbőségem meg 96 centis haskörfogatom. De van. A jelenség persze nem ismeretlen számomra, 50 kilósan is 80 D-s melltartókat hordtam (anyám imádkozott anno, hogy ne legyen kis mellem, mint neki, és kicsit túlzásba vitte a miatyánkot :D), csak az arányok mások. :) Már nem a waoh, hanem a hűbazmeg kategória. :))) Nem kisszériában gyártó boltokban ez a mellbőség a 44, nem ritkán a 46-os méretnek felel meg. Ami vagy a moletti szekcióban van már, ahol feltételezik, hogy ha 110-es mellbőséged van, akkor mindenhol AKKORA vagy, vagy nincs. Régen megoldottam ezt a kérdést szűk és rugalmas cuccokkal, amik nem álltak el a hasamon, de ez manapság - pláne így 40 felé - ennyi pluszkilóval nem túl esztétikus. Szóval irtózatosan nehezen veszek magamra ruhát, amiben nem nézek ki 130 kilónak.
Aztán egészségügyileg sem túl optimális a súlyom, mivel megnéztem, tudom, hogy a testtömegindexem alapján már a túlsúlyos kategóriába tartozom, ez hoz magával némi rizikót, amik közül pl. a magas vérnyomás már jelentkezett is.
Szóval elhatároztam, hogy lefogyok. Korábban próbáltam az Update-et (Norbi, a médiajelenlétét tekintve egy idióta, de az ősmódszere, az ételcsoportok (szénhidrát, fehérje, keményítő) napszakok szerinti szétválogatása működik. A két gyerek között ezzel fogytam, ill. a második terhességem alatt is tartottam nagyjából, és így 7 kilót híztam csak (túlsúllyal indultam az elsőhöz képest, amikor is 14-et).
De valahogy úgy éreztem, hogy nekem most szigorúbb étrend kell, ezért nem ezt választottam.
Tavaly belekezdtünk a 90 napos fogyókúrába, Sanyi 45 napig bírta, én 4-ig. A keményítő nap teljesen kicsinált, majd utána a gyümölcsnap is, konkrétan sugárban hánytam végig a lakást és a gasztoenterológián kötöttem ki, ahol közölték, hogy kb. hülye vagyok, vannak emberek, akiknek az epéje érzékenyebb - mint kiderült én ilyen vagyok - úgyhogy ezt a diétát nem nekem találták ki.
A végén élő referencianyag alapján döntöttem, egy ismerősünk (és az ő nem 20 éves anyukája) több, mint 10 kilótól szabadult meg a Dukan diétával. Mint minden diétának, ennek is vannak árnyoldalai, de mivel T, az ismerős sok-sok receptet gyűjtött és kísérletezett ki, könnyű dolgom van. :) Szénhidrátot - ami az én nemezisem - csak minimális mennyiségben lehet enni, nekem az édesség amúgy sem hiányzik, úgyhogy meglátjuk.
A célom első körben a 63 kiló, aztán ott meglátjuk, hogy jó-e így nekem, vagy még kell egy kis fogyás. :)
Ez a történet jön itt. :)
Bevásárlólista az első szakaszra:
1 zacskó zabkorpa
20 tojás
5 joghurt
3 doboz tejföl
1/2 kg túró
1 doboz krémsajt
édesítőszer
1 kg csirkemell
1 kg hal
4 doboz sós lében eltett tonhal -konzerv
30 deka csirkesonka
Részemről zsírszegény termékeket elfogadható áron a Lidlben találtam...
ill. vettem 2,5 liternyi Coca -Cola Lightot is, amit a diéta kifejezetten ajánl, mert nullkalóriás, viszont segít az édesség iránti vágy leküzdésében.
